Bundesligába Kaposvárról: kétszeres BL-győzteshez igazolt Terestyényi Anna

A tehetséges hálóőrt nemrégiben próbajátékra invitálta a korábbi patinás klub, a hatszoros német bajnok és kétszeres Bajnokok Ligája-győztes Turbine Potsdam, mely a 2022/23-as kiesése után egyből visszajutott a Bundesligába. A válogatott kapus a próbajátékon megfelelt, a Bayern München elleni szezonnyitón pedig ott állt a gólvonalon, és tette a dolgát. Pályafutása eddigi legnagyobb sikere után pedig exkluzív interjút adott a sonline.hu-nak.

Exkluzív interjú

– Hogyan indult a karrierje? 
– Több osztálytársam röplabdázott, így először én is azt választottam. Két évig csináltam, de új edzőt kaptunk, és úgy döntöttem, hogy sportágat váltok. Sajnos a korábbi edzőm elhunyt, ami után minden nagyon más lett. A labdarúgással amúgy is szimpatizáltam, hiszen az iskolai csapatba többször beválogattak. Hallottam, hogy a BFLA akadémiáján női szakág indul, így lementem és jelentkeztem. Ennek már tíz éve, azóta rúgom a bőrt. 

– Az adatbankban rengeteg gól szerepel a neve mellett. Ez egy rendszerhiba? 
– Nem. Eleinte mezőnyben játszottam, és csak később próbáltak ki kapusként. Végül a gólvonal lett az én helyem, de nem mindig játszottam ott. Amikor a posztriválisom kapott lehetőséget, akkor én nem csere voltam, hanem mezőnyben játszottam, illetve akkor is kint kaptam lehetőséget, amikor egy vállsérülés miatt hosszabb ideig nem tudtam védeni.

– Egy korábbi posztjában igen komoly mélységről tesz említést, amiben a befejezés gondolata is megfogalmazódik... 
– Több alkalommal is elgondolkodtam a folytatáson, voltak nehéz időszakok. Még csak egy éve fociztam, amikor utánpótlásválogatott-meghívót kaptam. Hirtelen sem én, sem pedig a környezetem nem tudta ezt a helyén kezelni. Egyes csapattársaim viselkedése nagyon rosszulesett, de később megtanultam ebből erőt meríteni. Aztán ott volt az U17-es válogatott és az Eb-re való kijutás lehetősége. A kvalifikáció küszöbén egy roppant szerencsétlen gólt kaptam. Nagyon nehezen kezeltem a kudarcot, szinte teljesen összetörtem, de mindig voltak mellettem olyan emberek, akik segítettek átlendülni a nehéz pillanatokon. 

– Hogyan került 2019-ben a Ferencvároshoz? 
– Több ízben szeretett volna leigazolni a korosztályomnak megfelelő csapatba. De ez volt az első év, amikor felnőtt NB I.-es klubok kerestek meg, ráadásul nem is egy. Ekkor kezdtem a építészmérnöki tanulmányaimat Óbudán, így a váltás kézenfekvő volt. Elmentem a próbajátékra, és megfeleltem, de előjött a korábbi vállsérülésem, így a BL-selejtezőkre csak elutaztam a csapattal, debütálni nem tudtam. Mire felépültem, beköszöntött a Covid–19, közel két hónapig Házi László felügyeletével, otthon próbáltam formában tartani magam. Nem volt túl szerencsés időszak, de túllendültem rajta. 

– Ezt követően a fiókcsapatban, Soroksáron kapott lehetőséget. Ez az időszak csak kívülről tűnik hullámvasútnak? 
– Nem, belülről is az volt, egyszer fent, egyszer lent. Az NB II.-ben nem kezdtünk jól, ősszel ki is kaptunk az Újpesttől, így veszélybe került az osztályozós párharcunk és vele együtt a célkitűzés, a feljutás. Végül tökéletes tavaszt futottunk, visszavágtunk és megnyertük a csoportunkat, így jöhetett a Puskás elleni döntő, melyet a hazai 2–2-es döntetlen után idegenben nyertünk meg 3–4-re. Hatalmas élmény volt a Pancho Arénában játszani, pályafutásom egyik legszebb pillanata volt ez a siker. Az NB I.-ben azonban nem tudtuk megállni a helyünket, de a bővítés miatt lehetőséget kaptunk a bennmaradásra. Ugyanakkor hiába nyertük meg a Kelen elleni párharcot 4–0-s összesítéssel, egy formai hiba miatt benyújtott óvás pár nappal később célt ért, így hivatalosan is kiestünk. Ez nagyon fájó volt, mert jól éreztem magam Soroksáron, de nem szerettem volna visszalépni az NB II.-be. 

– Az élvonalbeli búcsú után Fehérvárra került. Jó döntést hozott? 
– Igen, abban a helyzetben ez volt a legjobb opció. Ráadásul egy olyan szakmai stábbal dolgozhattam együtt, amitől nagyon sokat tanultam. A Fehérvár akkor volt újonc, és a bennmaradásunk bravúrnak számított. Az MTK Budapest elleni döntetlen mindig emlékezetes marad, és egy nagy vágyam teljesült, amikor meghívót kaptam a válogatottba. 

– Egy friss posztban arról ír, hogy nehéz időszak van a háta mögött. Mit ért ez alatt? 
– A mögöttünk lévő szezonban egyénileg és csapatszinten is sok nehézséggel kellett megküzdeni. Meghatározó játékosok távoztak Fehérvárról és kulcsemberek sérültek meg, ami eredménytelenségbe torkollt, miközben összeszedtem egy roppant makacs sérülést. Achilles-ín-gyulladással küzdöttem, amiből nagyon nehezen jöttem vissza. Nem voltam elégedett önmagam teljesítményével, ráadásul hamar eldőlt, hogy kiesünk az élvonalból, ami mentálisan is megviselt. Egy ilyen szezon után fogalmam sem volt, hogyan tovább, nemhogy külföldre igazoljak. 

– Ennek ellenére pár napja debütált a világ egyik legerősebb bajnokságában, a Bundesligában... 
– Az utolsó fehérvári edzésemről mentem hazafelé, amikor hívott a menedzserem, hogy szeretne megnézni egy élvonalbeli német klub. Két nap múlva már Berlinben voltam, minden olyan gyorsan történt. Egyből elvittek orvosira, az volt az a pillanat, amikor azt éreztem, hogy ez egy komoly lehetőség. Ezt követően részt vettem egy kapusedzésen, ahol megnézett a szakmai stáb, és egyből utána szerződést is ajánlottak. Legszívesebben egyből rábólintottam volna, de hazajöttem, és átbeszéltem mindent a szüleimmel. Most kezdem az egyetemen a mesterképzést, így mérlegelnem kellett bizonyos dolgokat, hiszen nem szeretném elhanyagolni a tanulmányaimat. Otthon mindenben támogattak, megerősítést kaptam, így két évre aláírtam. 

– Mik az első kinti tapasztalatok? 
– Ez egy teljesen más világ felfogás és tudás tekintetében egyaránt. Az első héten csak kapkodtam a fejem, elképesztően gyors volt a játék az edzéseken, és be kell vallanom, hogy nehezen vettem fel a ritmust, eleinte gyorsan elfáradtam. Úgy érzem, hogy remek helyen vagyok, és minden adott ahhoz, hogy tovább fejlődjek. 

– Hogyan élte meg a Bayern München elleni debütálást? 
– Nem sokkal a mérkőzés előtt tudtam meg, hogy kezdő leszek, így nem volt időm igazán izgulni. Amikor viszont kiléptünk a pályára, akkor összerándult a gyomrom jó értelemben. Telt házas stadion előtt játszottuk a szezon nyitómérkőzését, az atmoszféra magával ragadó volt. Jól küzdöttünk, pontrúgások után kaptunk ki 2–0-ra, de így is életre szóló élmény volt. Soha nem gondoltam volna, hogy eljuthatok idáig. 

– Milyen rövid és hosszú távú tervei vannak? 
– Szeretnék a csapattal benn maradni, és minél több játékpercet tölteni a pályán. Bízom benne, hogy folyamatos kerettag tudok lenni a válogatottban, ahol idővel debütálhatok is. 

Terestyényi Anna a Kaposvári Bene Ferenc Labdarúgó Akadémián kezdett el futballozni 2013-ban, első ízben a mezőnyben játszott kimondottan gólerősen. Később került a gólvonalra, tehetségére pedig hamar felfigyeltek az utánpótlás-válogatottaknál. Elmondása szerint a hirtelen jött sikereket nehezen tudta kezelni, ez problémát is okozott a számára. Éveken át csábította őt a Ferencváros az utánpótlásába, az áttörést pedig a 2019-es esztendő hozta meg, amikor már felnőtt NB I.-es klubok ajánlatai között válogathatott. Ekkor szerződött a fővárosi zöld-fehérekhez, majd később az újonc Soroksár együttesében debütált a magyar női élvonalban (NB I.), ám csapata a 2021/22-es szezon végén búcsúzott a legmagasabb osztály küzdelmeitől. A legutóbbi két kiírást a Fehérvár kapusaként abszolválta, időközben pedig rendszeres kerettaggá vált a magyar válogatottban, ám az első számú kapus, Szőcs Réka mögött egyelőre nem jutott szóhoz. Nyáron nem mindennapi lehetőséget kapott, a Bundesliga-újonc Turbine Potsdam szerződtette. A 23 esztendős kapuvédő beverekedte magát a kezdőbe, a hétvégén a Bayern München ellen debütált. 

Az egyik Hope Solo, az amerikai női labdarúgó-válogatott 2019-ben visszavonuló hálóőre, a másik pedig Marozsán Dzsenifer, akit úgy gondolom, hogy nem kell itthon bemutatnom. Volt szerencsém ellene játszani egy siófoki gálamérkőzésen. Fantasztikus élmény volt. Továbbá rengeteg embernek tartozom köszönettel azért, hogy most itt lehetek, de egy valakit ki szeretnék emelni, ő pedig nem más, mint korábbi kapusedzőm Házi László, aki az első pillanattól hitt bennem, és a mai napig bármikor fordulhatok hozzá segítségért, tanácsért.

További sporttal kapcsolatos vidók és tartalmak

Megyei labdarúgás: tíz pótlásra váró bajnoki kapott új időpontot