Balaton: ételmérgezéstől nem kell tartani

A balatoni vendéglátósok hosszú évek óta nem hallottak olyan esetről, mint ami az elmúlt hét végén Balatonlellén előfordult: vezetékes víz sem volt az étteremben, mégis nyitva tartott és azok után tettek szombaton lakatot a helyre, hogy két hete már többen is rosszul lettek a kuncsaftok közül.
– Ez egy extrém eset, ahogyan olvastam, szerződéses vita áll a hátterében a bérlő és a tulajdonos között – értékelte az esetet Kertész Rezső, a Kisosz Somogy megyei társelnöke. – Az elmúlt tíz évben az ilyesmi már egyáltalán nem jellemző, amióta bevezették a HACCP néven elhíresült higiéniai előírásokat, nagyságrendeket javultak a körülmények a balatoni vendéglátó helyeken.



Vagyis érvényüket veszítették a hajdani óvatossági szempontok, régebben nem ártott alaposan körülnéznie (cégtábla, tisztaság, stb.) a vendégnek, mielőtt betért egy étterembe. Az ideálistól persze még messze vagyunk, Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa szerint például még ma is meglehetősen sok az olyan vállalkozó, aki csak a nyár két hónapjára érkezik a Balatonhoz, hogy üzletet nyisson. Az ilyentől persze kevesebbet is lehet elvárni, egy mégis csak megmaradt szempontot tehát máris találtunk: nem árt ha helyi a tulaj és az sem, ha télen-nyáron nyitva van, azaz szezon után nem „szívódik fel”. Az ilyen vendégvárók többségének persze reklám sem igen kell, a Kistücsökben például a minap Orbán Viktor vacsorázott a családjával – akár reklámnak is megteszi...

Kertész Rezső amondó: a balatoni vendéglátók java része nagyon odafigyel ma már a részletekre, a hírnevére. Legalább olyan gondosan, ahogyan egy háziasszony teszi odahaza a konyhában, azzal a különbséggel, hogy egy étteremben lényegesen magasabb követelményeknek kell eleget tenni. Nem véletlen – teszi hozzá az érdekvédelmi szervezet somogyi társelnöke –, hogy ma már elvétve sem hallani kirívó szabálytalanságokról, egy-egy ellenőrzés során persze apróbb, orvosolható hiányosságok előfordulhatnak.

S hogy drága-e a balatoni vendéglátás? E  kérdésnek is szezonja van most a médiában, legutóbb az egyik hírportálon „Kész rablás!” felcímű anyagban panaszkodtak a turisták a büfék, lángossütők áraira. – A vendéglátó vállalkozásoknál nem volt rezsicsökkentés, sőt, rezsinövekedés volt – reagált Kertész Rezső. – Az árakban azonban ez évek óta nem jelenik meg, hiszen minden vállalkozó tudja, hogy ahhoz nem volna már fizetőképes kereslet, így más területen próbál spórolni, például azzal, hogy nem fejleszt. Hét-kilencszáz forintért egyre több helyen kínálnak napi menüt, mert egyre nagyobb rá az igény. Egy pohár üdítő, egy korsó sör Ausztriában a duplája a balatoni árnak, nem beszélve Horvátországról, de még Budapest is drágább a Balatonnál. El kellene végre felejteni, hogy drága a Balaton, tájékozódni kellene előbb annak, aki ilyet állít.