A WHO-jelentés nem érződik a húsboltok forgalmán

– Most kezdődik a szezon, így szinte biztos, hogy nem lesz visszaesés a forgalomban – állította a Kaposváron négy húsboltot működtető Herkovics Zsolt, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vöröshúsok és a belőlük készült termékek rákkeltő hatásáról szóló múlt heti tanulmányának hatásáról kérdeztük. – A következő hónapok a disznóvágás, a kolbásztöltés, a kocsonya időszaka, jön a karácsony, így nem hiszem, hogy érzékelhető változás állna be a vásárlói szokásokban. Ha valamikor lesz is forgalomcsökkenés, inkább a húsvét utántól, s főként a nyári hónapokban tudom elképzelni: az amúgy is gyengébb időszak, a melegben az emberek nagy része könnyebb ételeket választ, s csak akkor vesz füstölt árut, ha nagyon megkívánja.



A WHO szakértői szerint a vöröshúsokból – sertés, marha, borjú, bárány, birka, ló és kecske – készült feldolgozott termékek – felvágottak, konzervek, húsalapú szószok – és a végbélrák kialakulása között egyértelmű, míg füstölve vagy magas hőmérsékleten elkészített formában fogyasztásuk között igencsak valószínűsíthető a kapcsolat. Miután idehaza mind a felvágottak, mind a füstölt áruk fogyasztása komoly hagyományokkal bír, kíváncsiak voltunk, a bejelentés éreztette-e hatását a húsboltok forgalmán?

– Az előbb volt itt egy német férfi, aki hazautazás előtt vett öt pár kolbászt és egy nagy oldal szalonnát – mosolyodott el kérdésünk hallatán Szűcs Orsolya, az egyik kaposvári füstölt árukat kínáló bolt eladója. – Amúgy szinte minden vevő megkérdezi, mit szólunk a WHO-jelentéshez, s hogy csökkent-e a forgalom, aztán megveszi ugyanazt, mint eddig.

A legkelendőbb portéka a tepertő és a sütnivaló kolbászok, hurkák, utánuk jönnek a füstölt kolbászok és szalonnák. A vevők hosszan válogatnak, ám nem a tanulmány, sokkal inkább az ár miatt.
– A magyar gasztrokultúrához szorosan hozzátartoznak ezek a termékek – tette hozzá Szűcs Orsolya –, s bár a különböző betegségeik miatt az orvosok sokaknak tanácsolták eddig is, hogy kerüljék a kolbászt vagy a szalonnát, az emberek mégis megveszik.

Herkovics Zsolt szerint a hagyományos technikával, jó alapanyagból készült termékek nem veszélyesebbek a többi élelmiszernél, sokkal inkább a multiknál kapható gyorsérlelésű, különféle mesterséges ízfokozókkal, pácokkal készült húsfélék okozhatnak problémát.
– Telenyomják őket mindenféle szerrel – mondta –, persze a háromszáz forintos parizerektől sem lehet csodát várni, még ha baromfiból is készültek. Amúgy, ha valaki a WHO-jelentés hatására mégis úgy gondolja, átértékeli az étkezését, s lemond a vörös húsokról, nem kell egyúttal lemondania a kolbászról, hiszen ma már halból, kacsából, libából is készülnek ilyen termékek. S ha valakit a füstölés zavar, levegőn szárított szalámival nyugtathatja meg magát...

Generációk élték túl a szalonnázást

– Hülyeség az egész! – jelentette ki Kalmár Péter, miközben két szál füstölt kolbász mellé egy arasznyi kolozsvári szalonnát is kért az egyik kaposvári húsboltban. – Lassan minden élelmiszerről azt állítják, valamilyen betegséget okoz. Anno a nyolcvanas évek végén kezdődött a szójaőrület, a világ legegészségesebb dolgának tűnt, aztán utóbb kiderült, nagy mennyiségben rákkeltő. Most a vöröshúsok kerültek sorra, tehát elvileg neki kellene állni szárnyasokat enni. De a csirkét és pulykát a nagyüzemi tenyésztésben halliszttel és egyéb ocsmányságokkal etetik, növekedésgyorsítókat és antibiotikumokat adnak nekik, vagyis az is kilőve. Akkor maradnak az agyonvegyszerezett növények? Vagy térjünk vissza a vadászatra és a gyűjtögetésre, mert csak azt lehet biztonsággal megenni, ami vadon él? Szerintem ez az egész csak lobbi, azt hallottam, hogy a baromfitenyésztők állnak a riogatás mögött.
Mecseki Jánosnét szintén nem izgatta fel túlságosan a múlt heti hír. Az asszony szerint, ha az emberek évszázadokon át túlélték, hogy kolbászt és szalonnát ettek jórészt, akkor elvileg ma sem lehet veszélyes.
– Nem hiszem, hogy jobban járok, ha csirkemellsonkát eszem, sőt, láttam már halvirslit is – mondta. – Ha egészséges az alapanyag, s jól készítik el belőle a terméket, egyik húsféle sem lehet ártalmasabb a többinél. A mértékletességre persze figyelni kell, mi sem eszünk szalonnát sonkával, de nem tudom elképzelni, hogy időnként ne kerüljenek az asztalra. A gyakoriságnál sokkal inkább az ár a meghatározó: egy jó minőségű kolbász kilójáért három-négyszer annyi sima felvágottat lehet kapni, s bizony a mai világban ez cseppet sem elhanyagolható.