Egészségügyi exodus jön? Semmelweis-tervvel a '70-es évekbe

Repa Imre, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója mondta ezt pénteken Siófokon a Somogyi egészségügyi napok nyitányaként. Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke is arról beszélt: ha nem a forráselvonó Széll Kálmán-tervet, hanem az Új Széchenyi Tervet veszik alapul, akkor a Gyógyító Magyarország program munkahelyeket teremthet, többlet GDP-t hozhat és az egészségügy a nemzetgazdaság húzóágazata lehet.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Kíméletlen szakmai bírálatok
[/caption]

Somogyi egészségügyi napok, Pannon egészségügyi napok – beszédes a pénteken Siófokon kezdődött tanácskozás elnevezése, melyre invitálták a Fejér és Veszprém megyei szakembereket is, vagyis azok vannak együtt, akik a Repa Imre szavaival élve „elabortált” Pannon Egészségügyi Társulást (PET) alkották volna.
– A koncepció elkészült, lesöpörték – így Repa Imre kaposvári főigazgató. – Nagy tévedés, de a baj az, hogy nincs helyette másik. Ma „csak” azt nem tudjuk, mit kell ellátnunk, hogyan kell működnünk és ki lesz a tulajdonosunk. Egyelőre csak annyit látunk a Semmelweis-tervből, hogy visszarendeződést mutat a hetvenes évekhez. Nemrég hallottam a felvetést, hogy 60-80 kórház elegendő volna. Ezt már öt éve meg lehetett volna lépni, akkor ezért a mondatért nem kellett volna „keresztre feszíteni” a Kaposi Mór főigazgatóját. Most valaki „feltalálta a spanyolviaszt”, csakhogy évek teltek el és közben csak romlott minden. Ma már nem az a kérdés, hogy elegendő lenne-e 80 kórház, hanem hogy tud-e pénzt termelni az egészségügyi „ipar”, mert az országban nincs pénz.



Rácz Jenő veszprémi főigazgató, kórházszövetségi elnök sem ment el szó nélkül a hamvába holt Pannon-modell mellett, amit öt éve veszprémi kertjében, grillezés közben találtak ki Repa Imrével. – Somogy és Veszprém együttműködésébe bevontuk Fejért, sőt, Tolnával és Baranyával is megtettük volna, mert életmentő gyógyszernek hittük, ám valakik szerint túl keserű lett, kellett rá egy kis méz, legalábbis hogy a madzagra jusson – magyarázta. Rácz később Csehov Három nővéréhez hasonlította a magyar egészségügyet, abban a „fordításban”, hogy három nővér Moszkvába akar menni, ennek semmilyen akadálya nincsen, mégse mennek...Újabb irodalmi hasonlatként, a legendás kaposvári előadásra is utalva a Godotra várva című drámát idézte meg, mondván: az egészségügy szereplői számára az abban leírtak nem abszurd dráma, hanem a mindennapok valóságsója.  A főszereplők tanakodnak, hogy maradjanak-e, vagy menjenek – közben Godot többször is üzen nekik –, s azt is fontolgatják, hogy akasszák-e esetleg fel magukat...

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Rácz Jenő szerint nem lehet működtetni a jelenlegi ellátórendszert
[/caption]

– Régóta tény: a jelenlegi ellátórendszert nem lehet működtetni – szögezte le a somogyi gyökerű Rácz Jenő. – A kórházak lejért határidejű szállítói tartozása július 30-án 45 milliárd forint volt. Ha a jövő évi költségvetésben sem lesz erre pénz, akkor újratermelődik. Ha mégis volna ennyi pénz és a bérekre is ugyanennyi, akkor már egy százalékkal nőne az egészségügy GDP-arányos részesedése, de ez az álom kategóriája. Mi az ezzel ellentétes irány? Szűkülő szolgáltatási csomag, a gyógyítás romló minősége, csökkenő bérek, növekvő eladósodottság, bizonytalanság, csökkenő bizalom. Vagy a nagy egészségügyi exodus, amikor már nemcsak az orvos lép ki a rendszerből, hanem a beteg is. Az utóbbi időben megnégyszereződött a fizetős magánrendeléseket igénybe vevők száma. Két év múlva bárhová mehet a beteg gyógyulni az EU-ban a biztosítója hozzájárulása nélkül. Magyar orvos magyar beteget gyógyít majd Németországban, ötszörös áron, a hazai biztosító pénzéből?


-------------------------------------------------------
Nagytérségi betegutak: Somogy hajtja a Pannon-tengelyt
Pannon-profit: Szócska gondolkodik az új szövetségen
Repa Imre: a Pannon-tengely nem Pécs ellen operál
Pannon kórházmodell balatoni betegút mentén
--------------------------------------------------------


Papp Lajos: a kényszer teremti majd meg, hogy itthon maradjanak a szakemberek

Nem szabad elhitetni az emberekkel, hogy lehet jobb. Rosszabb lesz, mert a világgazdasági helyzet nem javul, romlanak a lehetőségeink. Papp Lajos szívsebész intette e szavakkal mintegy a politikusokat is. Úgy folytatta: – Centrumok kellenek mindenhová, ahová két órán belül mentőautóval elszállítható a beteg. A kaposvári kórház fejlesztési koncepciója ezért jó, hiszen arra törekszik hogy minden, életet veszélyeztető bajt el lehessen látni.

Papp Lajos úgy látja: előbb-utóbb könyörögni fognak az egészségügyi szakembereknek, hogy maradjanak itthon. – 1990 után ötezer „ingyenorvos” jött át Romániából. Ma már többet fizetnek nekik ott, mit nálunk. A magyar háziorvosok a halálba dolgozzák magukat, nagy részük anélkül hal meg, hogy nyugdíjas lett volna. Nyugatra már inkább innen csábítanak orvosokat a fekete, sárga, barna doktorok helyett. Akkor értékelődnek majd fel az egészségügyi szakemberek idehaza, amikor már olyan kevesen lesznek, hogy könyörögni kell nekik: maradjanak. Akkor majd lesz pénz is rá. A kényszer teremti majd meg, hogy ne kelljen külföldre menniük; s ha lesznek olyan európai színvonalú centrumok, amilyenné a kaposvárit fejlesztik most.


Csak a tisztelet és a megbecsülés van rendben

Gelencsér Attila megyei közgyűlési elnökként és törvényhozóként is köszöntötte a siófoki tanácskozás résztvevőit. Betört ablak, lyukas tető, fölázott falak, gaz, aláaknásítás – így írta le a „nagy magyar egészségházat”. – Semmi sincs rendben az egészségügyben, legfeljebb a dolgozók iránti tisztelet és megbecsülés – utalt arra, hogy rengeteg a teendő. – A 3,7 millió foglalkoztatott közül csupán egymillió dolgozik a termelői szektorban, ennyi végez produktív munkát. Sürgető feladat, hogy ennek az egymilliónak a számát, arányát sikerüljön jelentősen megnövelni.