Helytelen táplálkozás, mozgáshiány: Magyarország elhízott

– Életvitel, gondolkodásmód, környezeti tényezők – Heszberger Edina kaposvári dietetikus, táplálkozási szakértő szerint mindezek együtt járulnak hozzá ennek az elkeserítő helyzetképnek a kialakulásához. – Felmérések szerint Magyarország a leginkább elhízott ország az Európai Unióban. Az Egészségügyi Világszervezet, az OECD és az Eurostat adatai szerint Európában a magyarok a legelhízottabbak. Magyarországon a felnőtt lakosság 28,5 százaléka hízott el. Ez több mint tíz százalékponttal nagyobb, mint az uniós átlag. A probléma minden eddiginél aktuálisabb Somogyban is, ugyanis ma már minden második somogyi túlsúlyos.

– Az emberek gondolkodásmódja, szokásrendszere és szűkösebb anyagi helyzete együttesen vezet ahhoz, hogy a minőségi táplálkozás, és annak fontossága közel az utolsó helyre kerül azon a listán, melyre az emberek többsége költeni szeretne – állítja Heszberger Edina. – Egy hasonlattal élve, gondoljuk át, mi történik akkor, ha autónkba alacsonyabb oktánszámú benzint tankolunk, ami olcsóbb ugyan, de nem hatékony, és nem a megfelelő üzemanyag; ennek következtében az autónktól elvárható teljesítmény csökken, sőt a későbbiekben többet kell majd az autónkra költeni. Így van ez velünk is, és higgyük el, az egészségünkbe fektetett minden egyes forint többszörösén térül meg a későbbiek folyamán.

A szakember azt javasolja, ne másoktól várjunk segítséget, hanem mi magunk tegyünk az egészségünkért, és kérjük szakember segítségét a számunkra megfelelő helyes táplálkozási mód kialakításában. A kaposvári életviteli- és táplálkozás-szaktanácsadó központban nap mint nap találkoznak a túlsúlyosság jelenségével nagy számban foglalkoznak többlet súlyfelesleggel terhelt emberekkel is, és látják a megrögzött életmódbeli szokásaikat. Vallják, hogy a gondolkodásmódban kell változást létrehozni ahhoz, hogy, a somogyiak is többet törődjenek egészségi állapotukkal.

A felmérés szerint az Európai Unióban élők is egyre elhízottabbak, ezért az Európai Bizottság olyan programokat támogat, amelyek elősegítik a helyes táplálkozást. Példáik szerint ilyen a gyümölcs és tej iskolai terjesztésének ösztönzése. Heszberger Edina szerint ezek a programok már csírái annak, hogy elinduljon valamiféle tenni akarás és odafigyelés, azonban nem elégségesek, sőt saját tapasztalatuk az, hogy egyedi szinten nem is egyformán eredményesek.

– Az emberek genetikai és környezeti sajátosságaik alapján különböző anyagcsere paraméterekkel rendelkeznek, és anyagcsere-típusonként eltérő azon élelmiszerek köre és mennyisége is, mely hozzájárul egészségi állapotuk alakulásához – teszi hozzá a táplálkozási szakértő. – Ha gyümölcs és tejprogramokat emeltünk ki, fontos, hogy a tej mérési eredményeink alapján nagyon sok embernek, sőt gyermeknek is okozhat különböző panaszokat.

A tüneti skála széles: a hasmenéses, bélgörcsös panaszoktól elkezdve, a bőrproblémákon át, különböző élelmiszer allergiák, és betegségek kialakulásáig is vezethet. Egyes hormontípusok pedig kifejezett hízással reagálnak a tej, és tejtermékek gyakori fogyasztására. Javaslatuk szerint a szervezet számára szükséges kalciumot a más táplálékforrásból is bevihetjük a szervezetünkbe. A gyümölcsök helyett pedig inkább a rengeteg vitamint, ásványianyagot és rostot tartalmazó zöldségféléket, elsősorban nyers salátákat, valamint hasznos hidegen sajtolt olajokat ajánlanának az iskolai egészségmegőrző programok táplálékaként.

A szakértő szerint a helyes táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás is szerepet kell kapjon a mindennapokban. Hiszen a mozgás emeli az alapanyagcserét, építi az izmokat, nem hagyja beszűkülni az ízületeket; jobb kedve lesz tőle az embernek, és pozitív irányba befolyásolja az életminőséget.



Az Európai Elhízottság Napján Reinhard Hönighaus bizottsági szóvivő az egyik német újságnak azt nyilatkozta, hogy évente egymillióval növekszik az elhízottak száma, és ez az uniós országok egyik legnagyobb problémájává vált. Magyarországon a felnőtt lakosság 28,5 százaléka hízott el. Ez több mint tíz százalékponttal nagyobb, mint az uniós átlag. A lista a második helyét a britek, a harmadikat az írek szerezték meg, míg a hollandok, olaszok és románok az utolsók közt állnak.