Milliárdok úsznak el a munkahelyi balesetek miatt

Kis híján a bontócsapatra omlott egy fővárosi szálloda. A meghökkentő videó gyorsan terjed a világhálón és a munkabiztonsági szakemberek érdeklődését is felkeltette.  A filmet levetítették a kaposvári konferencián is.
– Ez a felvétel is jelzi, hogy felemás a helyzet – utalt a hazai állapotokra Koch Mária, a Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szövetség elnöke. – A lehető legjobb munkakultúrájú vállalatoktól egészen a nulla szintig terjed a skála. Ez utóbbi különösen azokon a helyeken jellemző, ahol az alvállalkozó alvállalkozója végzi a munkát. Van, ahol luxusnak számít a védőfelszerelés és az alapvető szabályokra sem ügyelnek. A dolgozók arcukba kapják a port, de veszélyt jelenthetnek a különféle gőzök, gázok vagy épp az, hogy régi, elavult, munkabiztonsági szempontból kockázatos gépeken kénytelenek dolgozni.

A felhozott ellenpéldák külföldiek voltak. Gádor János szakértő követendőnek tartja az egyik német vegyipari konszern filozófiáját, bármilyen munkavégzés előtt kockázatértékelést hajtanak végre. Az eredmény egyértelmű: az egymillió munkaórára vetített balesetek száma 1,52 volt, míg a német vegyipari átlag meghaladta a kilencet.
– Az egyik légitársaság karbantartó műhelyét kívánta átépíteni, de a kivitelezés előtt 3D-s  modellt készítettek a létesítményről – hangzott az újabb példa.

– Így fény derült azokra a munkavédelmi és ergonómiai problémákra – például rosszul elhelyezett oszlopok –, amelyet időben kijavíthattak. Fontos, hogy ez a módszer más iparágban is alkalmazható.
Kulcsszó a kockázatelemzés, Grónai Éva főorvos a foglalkozás-egészségügyben lezajlott jogi-szakmai változásokat vázolta fel. S a robbanásszerű technikai fejlődés nyomán új kihívások jelentek meg. Jelenleg is már közel 100 ezer vegyi anyag van a munkakörnyezetben és kérdéseket vet föl az új, bio- és nanotechnológiák alkalmazása. Szakértők úgy vélik: bizonyos esetekben egészségügyi hatásuk még nem kellően ismert.