Tanuljon meg bánni a pénzzel, ne a pénz bánjon el vele felnőttként

A szülői álláspontokat legtöbbször a hozott minták határozzák meg. Ha kaptak zsebpénzt gyerekkorukban, akkor nagyobb valószínűséggel határoznak meg egy havi fix összeget juttatásként gyermeküknek. Ellenben, ha nem alakultak ki ennek családi hagyományai, akkor inkább megvárják, amíg a gyermeki igény feltámad valamilyen dolog iránt, majd saját hatáskörben döntenek annak fontosságáról.

A juttatás módja is különböző lehet. A fiatalabb gyerekek általában készpénzt kapnak szükségleteik finanszírozására, míg az ifjabbak akár bankkártyára is kaphatják a havi vagy eseti támogatást. Az egyik legnagyobb magyar pénzintézet saját kutatást is végzett a témában. A válaszadók 80 százaléka válaszolta azt, fontosnak tartja, hogy megtanítsa gyermekét a pénzzel gazdálkodni. A kutatás másik eredménye, hogy a szülők kétharmada ad gyermekének rendszeresen zsebpénzt, 41 százalékuk pedig alkalmanként ajándékpénzzel jutalmaz. A bankkártyás zsebpénz a válaszadó szülők szerint egy jó lehetőség lehet arra, hogy a gyermekek megtanuljanak takarékoskodni és bánni a pénzzel. Akár úgy is, hogy a malacpersely helyett saját bankszámlán, maguk is kezelik a pénzüket, például gyűjtenek valamire.

Glavák Csaba háromgyerekes édesapa több módszert is bevetett, hogyan finanszírozza gyermekei igényeit. – A legidősebb gyermekem már egyetemista. Nála a fő szempont az volt, hogy az egyetemi kiadásait gyorsan tudjuk fedezni, így egy nem magyar pénzintézetnél váltottunk neki kártyát, ahol azonnal megkaphatta tőlünk a kért összeget – avatott be az édesapa. Tudom, mostanra már minden bank tudja ezt a szolgáltatást, de akkor még nem így volt. A fővárosi egyetem költséges dolog, de szerencsére Peti korlátozza a lehetőségekhez mérten a kiadásait, és munkát is keres. Mondjuk, még így is félek néha összeadni, mennyit is küldünk neki havonta...

Glavák Csaba másik két gyermeke kisebb ugyan, de zsebpénzt ők sem kapnak.

– Úgy alakult, hogy zsebpénzt egyik gyerek sem kap. Ha kell valamire, adunk. Olykor napi szinten igénylik is. Ha van visszajáró, Csenge rendre elszámol, de Csabinál valahogy mindig nála felejtődik. De ez sem baj, legalább ha kell buszjegyre vagy valami apróbb dologra, tudjuk, van nála pénz – mondta szokásaikról. – Egyszer régen ki akartuk azért próbálni, hogy zsebpénzt adunk a gyerekeknek. Megegyeztünk egy állandó összegben, de kikötöttük, ha valami rosszat csinálnak, vagy rossz jegyet kapnak, akkor levonunk. Azonnal lemondtak a lehetőségről.

A bankkártyás zsebpénz gazdálkodni taníthat

Mayer Erika kaposvári pedagógus szerint nem is annyira a pénzadás módja a lényeges, sokkal inkább a célja.

– Annak idején én sem adtam a fiamnak zsebpénzt. Inkább mindig arra adtam, amire kért és szüksége is volt rá – mondta el a pedagógus. Hozzátette: azonban a mai gyerekeknél néha azt látja, hogy nem jó irányba mennek a dolgok ezzel kapcsolatban. Mert ha valamilyen ünnepre pénzt adunk nekik konkrét ajándék helyett, azzal épp az érték, az ajándék öröme veszik el.

– De talán még ennél is sokkal rosszabbnak tartom, ha valaki pénzzel ösztönzi gyermekét jó jegyek megszerzésére. Az így nevelkedő gyerek előbb-utóbb semmit nem tesz meg, ha nem kap érte azonnali, kézzel fogható ellenszolgáltatást. Azt pedig könnyű belátni, hogy a mai világban így azért nehezebben lehet érvényesülni.