Hosszú lista

Kénytelen vagyok bevallani, hogy nem maradt mindenkire idő az év vége előtt. Karácsony előtt ugyanis megszaporodtak a szerkesztőségünkbe érkező, segítséget kérő bejelentkezések. Igyekeztünk eleget tenni a legtöbbnek, de az év végére is igaz a mondás, hogy több nap, mint kolbász. A rászorulók karácsony táján talán jobban érzik, hogy szorítja őket a szükség, és az adományozók is jobban odafigyelnek a nélkülözőkre az év végi ünnepeken. Szerencsére szívmelengető kezdeményezésekről sok hírt adhattunk, ilyen volt egy kaposvári gimnazista fiú akciója is. Belső indíttatásból kereste fel a helyi cégeket, és addig kilincselt, amíg hétszáz adag meleg ételt tudott főzetni a hajléktalanoknak karácsonyra. Nekünk somogyiaknak nem kell szégyenkeznünk, sok jó lelkű, segítőkész ember él errefelé is, még ha olyan büfést nem is találtunk, mint a rákoskeresztúri, aki két ünnep között minden betérő rászorulót meleg étellel várt. 
Attól tartok, hogy szilveszter után már nem lesznek igazán fókuszban a nélkülözők. Elkezdődött egy új év, felvesszük a munka fonalát, sok a teendő, mindenki belemerül a saját problémáiba, s ilyenkor kevesebb energiánk marad másokkal törődni. Pedig a nélkülözők nem lesznek kevesebben, csak halkabb lesz a hangjuk, nem hallatszik messzire a kis somogyi falvakból. Bízzunk benne, hogy az új év elején sem maradnak magukra a legkiszolgáltatottabbak, sőt ne csak bízzunk, hanem tegyünk is érte!