Belevág a villám

Gondolták volna, hogy az éghajlatváltozással összefüggésben nő a villámcsapások száma világszerte? Legalábbis ezt állapította meg egy új tanulmány, mert a kutatók utánajártak, hová és hányszor csap be a mennykő. Másodpercenként legalább hatvanszor villámlik valahol a Földön, néha még az Északi-sark közelében is. A villám közmondásosan gyors, a sebessége a légkörön keresztül hatolva elérheti a 350 ezer kilométer per órát. Emellett a hőmérséklete forróbb, mint a Nap felszíne, és rengeteg áramot termelhetne. 
Családi barátunk még az 1950-es években részt vett Somogy villamosításában. Gyakran elmesélte, hogy nem tudja feledni a látványt, amint Látrány és Somogytúr között az autója felé szaladt egy égő ruhájú gyermek, akibe a mezőn villám csapott, mert egy fa alá húzódott. A villámok évente 250 ezer embert ölnek vagy sebesítenek meg világszerte. Meghökkentő, de legalább annyit, mint az orosz–ukrán háborúban elesett katonák száma. A legtöbb áldozatot a fejlődő országokban szedik, ahol sokan dolgoznak a szabadban, és nincs a közelben biztos óvóhely. De még a fejlett világban sem mindenütt biztonságos, hiába a sok villámhárító vagy más védelmi rendszer. A biztosítók az USA-ban évente egymilliárd dollárt fizetnek ki villámkárok miatt, és a Földön négymillió hektár földterület ég le villámcsapás okozta erdőtüzekben. 
A rendszerváltás idején slágertéma volt a paranormális jelenségek tárháza, akkortájt sok szó esett a gömbvillámról, de azóta alig hallani róla. Maradt nekünk a jó öreg hajderménkű; néha elcifrázzuk, hogy hova vágjon bele, de jobb ha nem teszünk így, nehogy valóra váljon.