Filmek, híradók, rádiótudósítások népszerűsítették a Pannon-tengert egykor

A Magyar Rádió 1925-ös elindulását követően az 1920-as évek végétől rendszeresen közölt Balatonról szóló előadásokat, tematikus műsorokat, játszott balatoni dalokat. A filmhíradók megjelenésével pedig szintén egy új csatorna nyílt a Balaton népszerűsítésére. De a legnagyobb változás a filmek előtérbe kerülésével következett be. „Ami a legszebb a filmben: a Balaton. A csendes, szelíd, majd háborgó, haragvó, tajtékzó Balaton... A magyar tengert ilyen technikával még nem vették fel, mint ebben a filmben. Ha tetszettek is a szereplők, a tájképek, a szüret, a halászat, a kísérő zene, a kísérő karének – a legnagyobb sikert azonban a Balaton aratta. Megérdemelten.” – ez az idézet 1933-ból származik és az Ítél a Balaton című korabeli filmről tudósít. Ugyanis a két háború közötti időszak Balaton-népszerűsítő propagandájának valóban fontos részét képezték a Balatonnál játszódó filmek. Bár némafilmek is szóltak a Pannon-tengerről – A Balaton (1909), A Balaton leánya (1921) –, de igazi sikereket a Meseautó mintájára elkészített filmalkotások hozták meg. Ezeket előzte meg az Ítél a Balaton című mű, amelyet 1933-ban mutattak be. Fejős Pál neves rendező fekete-fehér „beszélőfilmje” több nyelven is (különféle cselekménymódosításokkal) elkészült. A Balaton melletti halászfaluban játszódó szomorú, szerelmi történetben neves szereplők játszottak: Páger Antal, Csortos Gyula, Palotai Erzsi formálták a szerepeket. 

S hogy a milyen fontos eszköznek bizonyult a film, a Balaton népszerűsítésénél, mi sem mutatja jobban, mint az Újság című lap országos balatoni telekpályázata. A pályázaton az alábbi kérdésekre keresték a választ: Milyen balatoni tájakat ismernek fel az Ítél a Balaton című filmben?, Csortos Gyula melyik jelenetben tetszett a legjobban? A film meséjével vagy a Balatonnal kapcsolatban milyen történetet tud vagy milyen saját élménye volt, amely alkalmas volna filmre? A nyeremény – neves zsűri (Márai Sándor, Náray-Szabó Gyula) döntése alapján – pedig nem más volt, mint egy 150 és 100 négyszögöles telek a Balaton-Lidón. Érdekes összekapcsolása volt ez a filmnek, a telekparcellázásnak és kevésbé ismert tavi üdülőterületek reklámozásának. 

A balatoni filmek sora tovább folytatódott, hiszen az 1935-ben készült Elnökkisasszony című alkotás Siófokon játszódik, a filmkockákon többször feltűnik a siófoki kaszinó és maga a tó. A filmben a sok bonyodalom után, a főszereplőnő, Muráti Lili a Balaton habjaiban vallja be Jávor Pálnak, hogy szereti őt. A másik Balaton mellett is játszódó film, a Gaál Béla rendezte Címzett ismeretlen (1935) Balatonföldvárra kalauzol bennünket. A fekete-fehér, romantikus magyar filmvígjáték Ágay Irén, Ráday Imre és Kabos Gyula főszereplésével a szegény sorsú balatonföldvári postáskisasszony és egy gazdag fiú fordulatokkal tarkított kedves szerelmi története. 

Karinthy szerepelt volna a saját filmjében, Kosztolányival

Nagy valószínűséggel a korszakban több filmet készíthettek a Balatonnál és a Balatonról. Az egyik ilyen érdekesség lehetett a Weekend című – egy siófoki kirándulás komikus viszontagságait bemutató – alkotás, melyet maga Karinthy Frigyes jegyzett és a főszerepben is őt, valamint Kosztolányi Dezsőt és Simon Böske szépségkirálynőt láthatták volna a nézők. Nem tudjuk, hogy a film valójában elkészült-e, de a korabeli híradások hosszasan írtak róla. Sajátos – balatoni alkotás – a Tüdős Klára által rendezett Fény és árnyék (1943) című film is, amelyben nem csak a tó, hanem az egykori legendás, balatonfüredi Brázay villa képei szintén feltűnnek. 

A korabeli filmek nagy része már a világhálón megtekinthető, pontos képet adnak az 1930-as, 1940-es évek balatoni világáról.