A mese gyógyír a léleknek, színesíti a fantáziát

A mesék jelentősége megkérdőjelezhetetlen a gyerekek fejlődése szempontjából, a fantázia határainak kitágításán túl oldják a feszültséget, de a beszédfejlődésben is óriási szerepük van. Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeltük a magyar népmese napját.
– A mese nagyon régóta része a gyerekek életének, de az utóbbi időben a digitális világ némileg háttérbe szorította ezt a szerepet – mondta Gyöngyösiné Ballér Krisztina logopédus. – Fontos lenne, hogy a szülők legalább esténként ne hagyják ki a mesélést, de a legszebb az lenne, ha a gyerekek más napszakokban is találkozhatnának ezzel a műfajjal. Jóllehet a mese szóra a legtöbben a televízióban látott színes történetekre gondolnak, de az igazi jelentősége és pozitív hozadéka a felolvasott, a kitalált, illetve a hallott meséknek van. Több, a gyermek fejlődése szempontjából elengedhetetlen hatása van a mesének. Oldja a gyermek feszültségét, megtanítja figyelni, koncentrálni, és a fantáziát is színesíti, hiszen el is kell képzelnie a hallott történeteket. A mese érzelmi nevelést nyújt, hiszen a gyermek átéli a cselekvést – nem csoda, hogy ugyanazt a mesét szeretné hallani minden este, akár több héten keresztül. Olyan kapcsolódási pontot, érzelmet találhat meg egy-egy ilyen történet mögött, amit minden alkalommal szeretne újra átélni.
A logopédus szerint a mese a beszédfejlődésre is rendkívül pozitív hatással lehet a személyiség fejlesztésén túl. Egy, az életkornak megfelelően megválasztott történet hozzájárul a szókincs bővítéséhez, a mesék szófordulatai a gyermek aktívan használt szókincsében is megtapadhatnak. Ugyanez igaz a mesékben használt nyelvtani szerkezetekre is, egy-egy – nem túlbonyolított – történet nagy segítség lehet a grammatikai tudás bővítésében. A beszédészlelés már a megszületést követően elkezdődik, és gyakorlatilag onnantól kezdve érdemes és szükséges is mesélni a gyerekeknek. Kutatások igazolják, hogy akiknek rendszeresen mesélnek otthon, azok az iskolába lépést követően lényegesen könnyebben tanulnak meg olvasni, de az írás, sőt a fogalmazások megírása is egyszerűbb lesz számukra. Szóbeli megnyilvánulásaik választékosabbak lesznek.
Gyöngyösiné Ballér Krisztina hat éves korig a népmeséket ajánlja leginkább, később a kortárs szerzőktől, a modernebb mesék palettájáról is válogathatnak a családok. – A szülő maga is kitalálhat mesét, aminek nem kell bonyolultnak lennie, szólhat az utcán látott madárról vagy akár egy tűzoltóautóról is – jegyezte meg a szakember. A valamilyen beszédfejlődési zavarral, beszédhibával küzdő gyerekeknek sokat segíthetnek az úgynevezett – szűrt hangállománnyal készülő – logopédiai mesék is, ám azok használata csak akkor javasolt otthon, ha a gyermek már megtanulta helyesen kiejteni a számára problémás hangokat, és egy logopédus jóváhagyta a használatát. Gyeszát Zsolt