Falunapi kihívás

Falunapnak márpedig lennie kell – érvelt az egyik somogyországi település polgármesteri székébe igyekvő jelölt, aki a kijelentésével ugyan jókora kampányvihart aratott, de végülis megnyerte a választást. Ember – divatos nyelven politikai spinndoktor – legyen a talpán, aki megmondja, ez a polgármesteri programelem repítette a székbe az akkor még jelöltet, vagy egyébként is ő nyert volna. A felvetés túlélte az önkormányzati választási kampányt, azonban egyre több helyen válik költségvetési kérdéssé.

A falunap – mint esemény – fiatalka még, annak idején éppen a megszűnőben lévő búcsúk helyébe igyekezett lépni, hiszen a túlnyomó többségében vidéken élő magyarság akkor is ragaszkodott a hagyományaihoz. Az összetartozás, az egymáshoz igazodás, a találkozás újra és újra felerősödő igénye a 20. század új elvárásai ellenére is megmaradtak. A régi falusi lét fokozatos elszürkülése, a népi kultúra helyi hagyományainak megkopása mintegy figyelmeztető vészcsengőként kiáltott a cselekvésért. Nem véletlen, hogy az első falunapot a rendszerváltást követő években, pontosabban 1997-ben tartották meg. A feljegyzések szerint a 

A falunapok ma már igazi össznépi találkozások, amikor hazatérnek az elszármazottak, a családok, barátok, ismerősök. Az előkészületek már hónapokkal korábban megkezdődnek, s ilyenkor az is vendéget fogad, vagy azt is vendégül látják, akit egyébként senki sem látogat meg. A falunapok programjait általában egymásról másolják a települések, de azokon sajnos egyre kevesebb a helyi, szomszédos, családi „tehetségek” fellépése, s egyre több a szerződtetett művész, ami egyébként így nem olcsó mulatság. Ugyanakkor az is tény, hogy kialakult egy úgynevezett falunapi szolgáltató közeg, amely már alkalmazkodik a falunapi pénztárca vastagságához. A „gazdag” falunapi program tehát sokba kerül, miközben az erre kifizetett pénznek lenne helye másutt is. A következő kihívás tehát valószínűleg az lesz: visszatér-e a falunap az együttműködő települések közös ünnepévé, vagy folytatódik a verseny, hogy ki tud ismertebbnél ismertebb úgynevezett sztárfellépőt szerződtetni a népek szórakoztatására?