Imád-lak és Kripta-villa: parádés a vízparti art deco

Bolla Zoltán évek óta dokumentálja az ország két világháború közti budapesti épületeit. 2023-ban jelent meg a Balaton térségének art deco stílusú épületeit bemutató kiadványa.

– Korábban, amikor a magyar art decóról szóló könyveimet írtam, találtam ugyan régi fotókat épületekről, de azt gondoltam ezeknek már nyoma sincs. Akkor nem is kutattam tovább. Viszont most, hogy végigjártam a 32 települést, nagyon sok érdekességre bukkantam. Sajnos néhány épület csak nyomokban őrzi a stílus jellemzőit, de van, ahol a mai napig megmaradt a jellegzetes forma – mondta az építész, akitől megtudtuk, hogy a stílus jellemzői az épületek funkciójának megfelelően alakulnak.

Ennek a korszaknak és stílusnak köszönhetjük a kisebb nyaralókon megjelenő kedves neveket, mint Ica-lak, Imád-lak, Oázis, Susogó... 
– Míg az I. világháború előtt sorra jelentek meg a parton a klasszicista és romantikus stílusú kisnemesi kúriák, mulatók, fürdőházak klubok, nyaralók, favázas villák, amelyek igazi díszei a partnak, Trianon, vagyis 1920 után sajnos csak korlátozott anyagi lehetőségek között lehetett megoldani a középosztály és a tisztviselő réteg vízparti telkekhez juttatását és szerényebb küllemű nyaralóinak megépítését. 

Bolla Zoltán budapesti építész írta meg a balatoni modernizmus történetét

Ennek a társadalmi rétegnek gyakorlatias elvek alapján dolgoztak ki mintaterveket nagyrészt fővárosi építészek. Más építészek a táj jellegzetességeit, helyi építőanyagokat vagy építészeti hagyományokat vettek figyelembe a nyaralóépületek megtervezésekor. A főváros és a vármegyeszékhelyek után a legurbanizáltabb térség a Balaton. A déli parton könnyű volt parcellázni, ritkábbak voltak a paraszti őstelepülések, egyenesebb a partszakasz, és könnyebben lehetett négyzethálós telkeket létrehozni. Fenyves és Balatonszemes szerkezete nagyon hasonló ebből a szempontból – mondta el az építész. 

Az építészeti kiadvány érdekessége, hogy a korszak nyaralási életformáját, a nyaralóépítészet magyarországi kialakulását is bemutatja, párhuzamba állítva a nyugati hatásokkal. A képanyagban az épületek jelenlegi állapota mellett megjelennek archív képek, korabeli képeslapok, folyóirat-illusztrációk, sőt mesterséges intelligenciával készült felvételek is. 
– Sajnos mostanra már csak kevés épület őrzi az archív képeken látható eredeti építészeti koncepciót. A kisebb átépítések, újravakolt homlokzatok, az életforma-változásból eredő hőszigetelések a finom art decós részletek eltűnéséhez vezettek, számos torzulást előidézve. Mindez rámutat a tulajdonosok elmúlt korok iránti építészeti közönyére is – mondta el a szerző.