Mindennek ellenálló baktériumok - csínján az antibiotikummal!

– Ma már nem lehet lesöpörni az asztalról ezt a betegbiztonságot talán leginkább veszélyeztető kérdést – mondta csütörtökön Kaposváron Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ megbízott főigazgató főorvosa a Kaposi Mór Oktató Kórház fennállásának 170 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián, ahol a multirezisztens kórokozók miatti fertőzések megelőzéséről, terápiás lehetőségeiről és súlyos veszélyeiről is szó esett. – Az egészségügyi világszervezet olyan ajánlásokat tett közzé az utóbbi években az egész világon, hogy ezzel a kérdéssel kötelező prioritásként foglalkozni. Ennek ellenére a veszély nem csökken, sőt egyre gyorsabban terjed, egyre rövidebb idő kell ahhoz, hogy egy-egy újabb multirezisztens kórokozó az egész világot elérje. Ezért is nagyon fontos, hogy ne csak globálisan, hanem lokálisan is mindenki nagyon komolyan foglalkozzon ezzel a kérdéssel, a napi munkába kell beépíteni. Ugyanis ez a kérdés ma már a gyógyítás biztonságát veszélyezteti. Tudomásul kell venni, hogy nem lehet majd ugyanúgy operálni, mint eddig, mert olyan lesz a mikrobiológiai környezet, hogy hiába van megfelelő módszer, személyi és tárgyi feltétel, ha a minden antibiotikumnak ellenálló baktériumok pillanatok alatt szétterjednek a világon.



Papp Erzsébet orvosigazgató arra hívta föl a figyelmet a konferencián, hogy számos olyan antibiotikum, melyeket korábban a hagyományos kórképek kezelésében alkalmaztak, tovább már nem használhatók. – S hogy beszűkül a hatásos antibiotikumok köre, az nem csak a betegek számára jelent veszélyt, de fontos közegészségügyi problémát is felvet – emelte ki Papp Erzsébet. – Antibiotikumot ma már nem csak a humángyógyászatban, de a mezőgazdaságban, az állatgyógyászatban is nagy számmal használnak, s ezek az antibiotikumok élelmiszerek, növényi termékek útján bekerülnek az emberi szervezetbe is, ahol tovább fokozzák a rezisztenciát. A legfontosabb probléma mégis az, hogy új antibiotikumokra nagyon nem számíthatunk, tehát a jelenleg rendelkezésre állókkal kell gazdálkodnunk. Pedig bizonyos súlyos infekciók esetén már nincs olyan szer, ami az adott kórokozóval szemben hatásos lenne.

Papp Erzsébet szerint fontos tehát, hogy antibiotikumot csak akkor írjon föl az orvos, amikor valóban bakteriális fertőzésről van szó, s ne akkor, amikor egy vírusfertőzés miatt lázas a beteg. – Az antibiotikum nem lázcsillapító! – hívta föl a figyelmet. – Ám az orvos mellett a betegnek is van felelőssége. Ugyanis sokan idő előtt abbahagyják az antibiotikum szedését, mondjuk, amikor elmúlik a lázuk. Ez esetben azonban csupán a gyengébb kórokozók pusztulnak el, az erősebbek megmaradnak, amelyek a későbbiekben szaporodnak tovább, terjednek, s nem csak a beteg szervezetében, de a környezetében is.

A javaslatokat akkor is fontos betartani, ha az adatok szerint Kaposváron az országos átlagnál kedvezőbb a helyzet. – Folyamatosan csökken a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések száma a Kaposi Mór kórházban, míg 2012-ben 236, 13-ban 204, 14-ben 177, addig tavaly 163 ilyen esetet tartottunk nyilván – mondta Jankovics Judit, a higiéniai osztály és központi sterilizáló osztályvezető főorvosa. – Ezek között természetesen lehettek olyan esetek is, amikor a beteg már magában hordozta a betegséget a kórházba kerülésekor. Tapasztalataink szerint a legveszélyeztetettebb korosztály az 51 és 80 év közöttiek, azon belül is a 61 és 70 közöttiek. Minimálisan, 3-4 százalékkal magasabb az ilyen jellegű fertőzések előfordulása a férfiak körében. Annak érdekében, hogy csökkentsük a betegek veszélyeztetettségét e tekintetben, számos protokoll van érvényben a kórházban, melyek betartását folyamatosan ellenőrizzük az intézményben. Rendszeresek a mikrobiológiai mintavételek, de 2011 óta külön keret áll rendelkezésre kéz-, illetve felületfertőtlenítők vásárlására. S bár az adatok szerint országosan kevés alkoholos fertőtlenítő fogy a kórházakban, Kaposváron tavaly 7 ezer 203 liter fogyott, erre két és fél millió forintot költött a kórház.

A politikának és az egészségügynek együtt kell gondolkodnia!

Moizs Mariann, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója a prevenció fontosságára hívta föl a figyelmet köszöntőjében, valamint arra, hogy a politikának és az egészségügynek együtt kell gondolkodnia. – Méltán lehetünk büszkék elődeinkre, mert Mária Terézia óta ez az ország világviszonylatban is kiemelkedően sokat tett azért, hogy a betegségeket ne csak kezeljük, hanem megelőzzük, valamint azért, hogy a közegészségügy, járványügy a mindenkori szakmapolitikának és a politikának is központi kérdése legyen – mondta. – Somogyban sem kell szégyenkeznünk, az idén 170 éves kórházzal kapcsolatos történetkutató munkánk egyik nagy tanulsága, hogy mindig akkor működött jól minden, amikor a politika és az egészségügy szinkronban, egységesen, előremutatóan együtt tudott gondolkodni. Az ősöknek ezt a példáját kell követnünk a jövőben is.