Több kisbolt táncol a bezárás határán

Nagyon nehéz talpon maradni, ismerte el kérdésünkre Baracskai Eszter, a kaposvári Kovács ABC tulajdonosa, aki azt állítja, hogy folyamatosan új dolgokon töri a fejét, amelyekkel bevonzza a vevőket. A multik akcióival nem lehet versenyezni, és nagyok a kiskereskedőkre nehezedő terhek, de a fennmaradásban számít a kedvesség és az emberség is, ha egy vásárló belép az ajtón. 
Két somogyi kistelepülés is megőrizhette a boltját a Magyar Falu Program tavalyi támogatása jóvoltából. Ha nem lenne boltjuk, a gadányiaknak Marcaliba kellene járniuk vásárolni, de így a mozgóboltokra sincsenek rászorulva. Ugyanaz a vállalkozó Szenyéren is működtet egy üzletet, és az ottani épületet is sikerült korszerűsíteni. A tavalyi lehetőség a működési költségeket támogatta, de a másfél éve elszaladt energiaköltségek miatt az idén sincsenek kedvező helyzetben a kistelepülések üzletei. 
– Nőttek a szakmai minimálbérek, és ez a 8-10 százalékos bérnövekedés rendkívül megterhelő egy üzletnek, mert a forgalom megtorpant, vagyis a költségnövekedést nem kíséri a forgalom növekedése – mondta Gulyás Árpád, a Csurgó-COOP vezérigazgatója. – Akinek nincs tartaléka, az nem tudja hosszú távon kezelni a helyzetet. A legtöbben úgy védekeznek, hogy a kisboltokat részmunkaidőben működtetik. A környékünkön van két-három település, ahol 150 fő körül vagy alatta mozog a lakosság száma, közülük az egyik bolt a bezárás határán van, de még nem született döntés róla. 
– A félévi záráskor vonnak mérleget a kereskedelemben, az értékeléskor merülhet fel, hogy lakat kerül-e egy üzletre. Kisbolt alatt az egy vagy kétszemélyes egységet kell érteni – magyarázta Hatta József, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség somogyi tagja. Számításai alapján egy üzlet termelékenységének egy hónapban el kellene érnie a 3 millió forintot, mert ha 2 millió forint alatt forgalmaz egy kistelepülésen, akkor félő, hogy rövid idő alatt be fog zárni. 
– A kormányzat korábban tett egy jó lépést, amikor támogatta a 2 ezer lakos alatti kistelepülések üzleteit, de ha nincs további támogatás, akkor nem tud életben maradni a bolt, legyen az egyéni vagy céges vállalkozás – jegyezte meg Hatta József. – Ha csoportban üzemeltetnek, akkor a bolthálózatban a kicsik veszteségét fenntartják a nagyok, de ez csak egy ideig lehetséges. A tavalyi Magyar Falu Programban adott támogatásból végezték az üzletek felújítását, és a vállalkozások öt évre nyerték el az összeget, de ha felélik a pénzt, nem biztos, hogy kitart öt évig. A megoldás az lehetne, hogy a kistelepülések boltjainak újra működési támogatást osztanának, akár bérre, akár energia­költségekre. 
 

Naponta 21 üzlet húzta le a rolót

Tavaly év végén még 106 300 kiskereskedelmi üzlet működött az országban, ami 16,3 százalékkal kevesebb, mint a 4 évvel ezelőtti szám, de még a fél évvel korábbihoz képest is 3,6 százalékos a csökkenés, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Ez azt jelenti, hogy fél év alatt eltűnt 3955 üzlet, azaz naponta több mint 21 bolt zárt be az országban, számolta ki a portfolio.hu. Az idén csak lassan növekedett a vásárlói kedv, ezért a következő hónapokban kaphatunk választ arra, hogy a fogyasztási hajlandóság emelkedése együtt jár-e azzal, hogy a kiskereskedelmi egységek csökkenésének üteme lassul. 

Fotó: Kovács Tibor