Ma is alkot a balatoni nóták szerzője, soha nem készült zenei pályára

Bognár Gyula a könnyűzene szinte valamennyi műfajában (nóta, ezen belül is balatoni nóták, népdal, operett, musical, világslágerek, popzene) alkotott. Egy állandó alkotógárda zeneszerző tagjaként hat mesejátékhoz is írt zenét, amelyeket országszerte folyamatosan játszik a Tihanyi Vándorszínpad Mesetársulata. Rövidesen betölti a 75. életévét, azonban egy viszonylag rövidebb időszaktól eltekintve – negyvennyolc évnyi házasság után tavaly elvesztette imádott feleségét, mely után súlyos betegségekből kellett felépülnie –, ma is ír és komponál. 

Elmondása szerint egyáltalán nem készült zenei pályára, habár gyerekként gyakran hallgatta nagyapja remek tangóharmonika-játékát, mint ahogy a szülei szép énekhangja is csodálattal töltötte el. Volt tehát kitől örökölnie a zenei tehetségét, azonban sokáig csak önmaga szórakoztatására zenélt, és autodidakta módon képezte magát. – Juton születtem (ma Siójut), ahol az első négy osztályt összevontan végeztem, az utolsó négy évet azonban már Siófokon fejeztem be, ahol a zeneiskolában zongoraleckéket is vettem. Igazán nagy hatással Éberhart Ferenc volt rám, aki a nyári szünetekben tangóharmonikázni tanított – emlékezett a kezdetekre Bognár Gyula. 

– Ezzel be is fejeződött az alapfokú zenei képzésem, ugyanis Szegedre kerültem vasútforgalmi technikumba, ahol egyáltalán nem volt ilyen irányú oktatás. Mégis itt tárul ki előttem a világ: a többi között színházba jártunk a kollégiumi diáktársaimmal, ahol gyakran néztünk komolyzenei darabokat, nem mellesleg pedig az iskolai énekkarnak is tagja voltam – emlékezett vissza. 

– Igazából itt érett meg bennem az elhatározás, hogy ebbe az irányba szeretnék továbblépni, azonban húsz évig mégis a vasúton dolgoztam. Az első OSZK-s (Országos Szórakoztatózenei Központ) felvételimen elutasítottak, ugyanakkor Vörös Sára ismert nótaénekes, a vizsgabizottság egyik tagja ráérezve a tehetségemre felhívott Budapestre, és Lorenz Kornélia operaénekessel együtt az énekmestereim lettek – idézte fel a kezdeti éveket. Zeneelméletre a János vitéz szerzőjének fia, Kacsóh János, zongorázni Csonka Emil tanította. A második OSZK stúdiójában történt vizsgán már A kategóriás előadóművészi végzettséget szerezett ének és zongora szakon. Országos hírnévre a Magyar Nótaszerzők és Énekesek Országos Egyesületébe 1991-ben történt belépése után tett szert, lendületet is ekkortól kapott a munkássága. Hivatásos zenészként 1987-től dolgozott először duóban, majd egyedül, szintetizátor-ének felállásban, később pedig szóló zongoristaként. Ugyanettől az évtől pedig már magántanulókkal is foglalkozott. Énekes szólistaként a Hálózat TV 2007-es Nefelejcs Nótashow-jának sikeres szereplője volt, ahol saját szerzeményeivel versenyzett. 

Zeneszerzőként ismerte meg igazán a dalkedvelő magyar közönség

Bognár Gyula saját elmondása szerint a legnagyobb sikereit zeneszerzőként érte el. 2005-ben és 2013-ban a nótaolimpián aranyérmet szerzett, 2008-ban Dankó Pista emlékérmet kapott, 2010-ben érdemelte ki az Artisjus-díjat mint az év magyar nótaszerzője, míg 2021-ben az I. Nemzetközi Nótaolimpián csárdás kategóriában a zsűri különdíját kapta. 2016-tól felkarolta a zeneműkiadó, ettől kezdve folyamatosan jelentek meg a művei. Közéleti tevékenysége is elismerésre méltó: 2008 óta magyarnótakört vezet Szántódon, ahol szólót is énekel, zenei alapokat készít és vezényel, júliustól pedig ő vezeti a Siófoki Nyugdíjas Egyesület énekkarát is. Lánya ismert énekes, fia zenei producerként dolgozik.