2024.08.31. 11:25
A tehén végén keresik sokan a klímaváltozás legfőbb felelősét
Hollandia különadóval büntetné a szarvasmarhatartást, Dánia támogatja a gazdákat abban, hogy olyan takarmány-adalékanyagokat vásároljanak, amelyek csökkenti a marhák metánkibocsátását. A klímaváltozás egyik fő felelősét látják abban, ami a tehén száján és végén kijön. Hogy mennyi az annyi, azt kiszámolta a kaposvári Csapó János professor emeritus.
Még a tehén is meglepődött a számadatokon.
Fotó: Jelena Safronova
A metán együtt jár a szarvasmarha, illetve a kérődzők tenyésztésével, viszont a metán üvegházhatású gáz, és az üvegház hatása 25-30-szor akkora, mint a szén-dioxidé. Egy átlagos tehén szervezetében olyan 100-200 liter metán képződik naponta, ami 30-50 grammnak felel meg. A szén-dioxid kibocsátás 15-20 liternek felel meg naponta, egyes esetekben a 30 litert is elérheti.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO kimutatta, hogy a szarvasmarhák metántermelése 30 százalékban járul hozzá az általános felmelegedéshez, mert a metán globális felmelegedési potenciálja jelentősen magasabb, 25- 30-szor akkora, mint a szén-dioxidé,
– magyarázta Csapó János. – Az vetődött fel bennem, vajon csak a szarvasmarha a felelős ezért a metán kibocsátásért, vagy az ember is?
Jelen tudásunk szerint 8 milliárd ember él a Földön és 1,5 milliárd a szarvasmarha. Lehetne a szarvasmarhák számát csökkenteni, de akkor visszaesne a tejtermelés és a húsfogyasztás. Sokan mondják, hogy nem kell marhahúst enni, együnk baromfit, tojást, halat, mert azoknál a metánkibocsátás minimális, bár szén-dioxidot a baromfi is kibocsát. Egy átlagos, egészséges ember összes bélgáz kibocsátása 1000-2000 milliliter, azaz 1-2 liter naponta. Ebből 50-70 százalék, tehát 500-1500 milliliter a széndioxid, a metán 10-30 százalék, a többi gáz pedig elenyésző mennyiségben van jelen az emberi bélgázokban.
– Csináltam egy kis számítást! – folytatta a professor emeritus,. – 1,5 milliárd szarvasmarha szén-dioxid kibocsátása napi 45 milliárd liter, 8 milliárd ember esetében ez 11,2 milliárd liter, tehát az ember hozzájárulása az általános felmelegedéshez valóban sokkal kisebb, mint a szarvasmarháké. Egy szarvasmarha 75-ször több metánt bocsát ki mint az ember, az összes szarvasmarha pedig 14-szer többet bocsát ki mint az összes ember. Ezek az értékek szén-dioxid esetében 21,4-szeres és 4-szeres. Mi emberek tehát kevesebb metánt termelünk, de szén-dioxid termelésünk nekünk is jelentős.
Azt is vizsgálni kell, hogyan lehet, akár a szarvasmarha, akár az ember esetében a metán- és a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni.
– A táplálkozás szakértői azt állítják, hogy együnk rostban gazdag ételeket, mert ezek segítik az emésztést és nem fogunk elhízni tőle, ami igaz – tért ki erre Csapó János. – Igen ám, de a növényi alapú étrend, zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák magasabb rosttartalommal bírnak, és a metán a rostból keletkezik a vastagbélben.
Tehát, ha azt akarnánk, hogy az ember vagy a szarvasmarha metánkibocsátása alacsonyabb legyen, akkor kisebb rosttartalmú takarmányt kellene fogyasztani a marháknak, és ételeket az embernek. De a tejzsír a teheneknél a rostból keletkezik, tehát ezzel a legértékesebb komponens csökkenhet a tejben.
Fotó: Muzslay Péter
Rostból keletkezik a tehén tejzsírja
A bélgázok összetételét az embernél a hüvelyesek, a fruktánok, bizonyos cukrok, raffinózban gazdag ételek növelik. A fermentáció alatt magas metán- és magas szén-dioxid-tartalmat okoznak a vastagbélben, vagyis ezeket is csökkenteni kellene. Az emberi bélsárban lévő baktériumoknak van adaptációs képességük, a bélflóra alkalmazkodik az étrendi változásokhoz. Akik áttérnek a főként növényi alapú étrendre, azok először meglehetősen sok gázt fognak termelni, de ez a gáztermelés a későbbiek során normalizálódik. A rostok között különbség van az oltható és olthatatlan rostok között, mert az oltható, pl. a pektin, nagyobb mennyiségű gázt fog termelni, mint az olthatatlan pl, a cellulóz.
A marhák metánkibocsátását jó minőségű takarmánnyal lehetne csökkenteni, mint amilyen pl. a
- pillangós virágúak,
- lucerna,
- takarmány-kiegészítő olajok,
- zsírok,
- algakivonatok,
melyek a tanulmányok szerint csökkenthetik a metántermelést. Csökkenthető metántermelés az emésztés javításával, probiotikumok, prebiotikumok etetésével, melyek javítják a bélflóra összetételét, és visszaszorítják a metántermelő mikroorganizmusokat. A mikrobák aktivitását mérni és enzimek segítségével szabályozni is tudják, és genetikai beavatkozással, szelektív tenyésztéssel is csökkenthető a marhák metánkibocsátása.
Nehéz változtatni a kialakult biokémiai folyamatokon
Véleménye szerint sok, esetleg egymással ellentétes szempontot kell figyelembe venni a metánkibocsátás csökkentésével kapcsolatban, mert az évmilliók alatt kialakult biokémiai és élettani folyamatokat nehéz úgy megváltoztatni, hogy csökkenjen a metánkibocsátás a jó minőségű, állati eredetű (tej és hús) élelmiszer alapanyagok termelésének szinten tartása mellett– vonta le a következtetést Csapó János.
