Parlagfű, a hatástalaníthatatlan allergiabomba

A csökkenés aránya országosan a legmagasabb, viszont Somogy Pest és Hajdú-Bihar után még így is a harmadik legfertőzöttebb megye – utóbbi nem meglepő, hiszen 1923-ban amerikai gabonaszállítmánnyal itt jött be az országba a parlagfű Barcs környékén... Elvileg Békésben a legjobb a helyzet, ahol a somogyi területek kilencedét mérte be a hatóság, bár az is lehet, hogy csak a hatékonyság bizonyult alacsonyabbnak...

– A valóságban ennél sokkal nagyobb, nagyjából 18 ezer hektár a parlagfűvel fertőzött terület Somogyban – mondta Tóth István mezőgazdasági szakmérnök, a megyei talaj- és növényvédelmi igazgatóság egykori vezetője. – A 323 hektár a somogyi mezőgazdasági terület úgy egy százaléka, ami kizárt: a megyében a nagyjából százezer hektárnyi kukoricának öt százaléka parlagfű, a kapásoknál 8–10 percent ez az arány.
A hatóság ugyanis csak egy bizonyos birtoknagyság fölött tud mérni – jellemzően az ötszáz négyzetméteresnél nagyobb területeket vizsgálják –, s nem is hasztalanul, hiszen a nagy, egybefüggő, 20–100 hektáros táblákat sikerült is felszámolni. Ma már nem is ezekkel van baj, hanem a szórványokkal, társulásokkal.



Az akkori kormány a kétezres évek közepén hirdette meg az ország parlagfű-mentesítésének programját: komoly előírásokkal, s még komolyabb büntetésekkel szorították a gazdálkodókat a parlagfű irtására. Ennek köszönhetően a tarlókon, parlagokon jelentősen kevesebb ma már a gyom, azonban a fertőzött területek nagysága nem csökkent. Pedig egy 2005-ös kormányrendelet szerint évente tíz százalékkal csökkenteni kellene a parlagfüves területek nagyságát – ennek ellenére inkább növekedett a parlagfű birodalma.
– A tájvédelmi körzetekben, nemzeti parkokban, erdőkben nem mérik a parlagfüvet, s ami nagyobb gond, nem is irtják – jegyezte meg Tóth István. – De ahogy mondta, a kultúrnövények között is ott van a gyom, és akkor még nem is beszéltünk a rengeteg falusi belterületről, kertvégről, a települések külterületéről.

Az idei felmérés alapján országosan cirka négyezer hektár a parlagfüves terület, szakemberek szerint viszont ennek úgy kilencvenszerese, vagyis 350 ezer hektár lehet a valós adat.
– A gazdák jellemzően védekeznek a parlagfű ellen, ugyanis a területalapú támogatásnál is számít, milyen a földjük – magyarázta a mezőgazdasági szakmérnök. – Ám hiába irtják, a növény magja ott van a földben, hiszen 30-40 évig megél, s rotációsan kel ki, azaz ugyanazon virágzás magjaiból a következő évben, de akár tíz év múlva is lehet új növény. Vagyis elvileg csak úgy lehetne kiirtani a parlagfüvet, ha tavasztól ősz végéig az ország teljes zöldterületét folyamatosan lekaszálnánk. De még jobb lenne betárcsázni...

Egyetlen növény két-hárommilliárd pollent termel egy virágzás alatt, vagyis el lehet képzelni, a cirka 18 ezer hektárnyi somogyi gyommennyiség milyen pollenkoncentrációt okoz a levegőben.
– Ha egy légköbméterben harmincnál több a parlagfű-pollen, az allergiások már tüsszögnek – állította Tóth István. – A megyében augusztusban háromszáz feletti a koncentráció, vagyis rendkívül irritálja a betegeket. S ez mutatja, hogy érdemben nem sikerült előrelépni, hiszen a fertőzöttséget alapvetően a pollenszám jelzi, a csúcsidőszakban viszont ugyanolyan rossz a helyzet, mint évekkel ezelőtt.
Nem véletlenül mondják a szakemberek, a parlagfű-mentesítés alapvetően nonszensz, hiszen egyértelmű, kiirthatatlan a gyom az országban: ha a mezőgazdasági területekről ki is lehet szorítani – erre a büntetésekkel is próbálják rászorítani a renitens gazdákat: az idén november 10-ig 99 millió forint bírságot szabtak ki a hatóságok –, szórtan, gyomtársulásokban mindig is itt lesz. Vagyis meg kell tanulni vele együtt élni a vele.