Szerelemgyerekek: megugrott a házasságon kívüli babaáldás

A városok harmadában az újszülöttek többsége 2011-ben házasságon kívüli kapcsolatból született. A tendencia az elmúlt években változott meg gyökeresen, míg 2005-ben csak tizennyolc, addig tavaly már 108 olyan város akadt Magyarországon, ahol a gyerekek születését nem előzte meg anyakönyvvezető előtti ceremónia.



A listát a baranyai Mágocs vezeti, ahol az újszülöttek 78 százaléka, azaz csaknem négyötöde házasságon kívül született, de a Békés megyei Csorváson és Battonyán, valamint a pesti Örkényben is „szerelemgyerek” a kicsik háromnegyede. Somogyi városok sem hiányoznak a listáról, Nagybajomban és Lengyeltótiban az újonnan világra jövők 69–69 százaléka házasságon kívül született. A KSH rámutat, az esküvői ceremónia mellőzésével vállalt gyerekek aránya nemcsak a cigányság által viszonylag nagy számban lakott Északkelet-Magyarországon magas, hanem a romák által kevéssé preferált Dél-Alföldön is, sőt, az elmúlt esztendőkben megugrott ez az arány a Dél-Dunántúlon és egyes nyugat-dunántúli városokban is.

Ugyanígy nem lehet területileg behatárolni az ellenpéldákat sem, azaz azokat a településeket, ahol a gyerekek nagyobb – sokszor jelentősebb – része házasság után jött világra. Ezen a listán a győr-moson-soproni Fertőszentmiklós áll az élen, ahol az újszülöttek kevesebb mint hetede érkezett a KDNP-s fogalmak szerinti családon kívül, a Pest megyei Visegrádon ez az arány 16, a szabolcsi Máriapócson 17, míg a veszprémi Balatonalmádiban 21, de a baranyai Pécsváradon is csak 24 százalék. Akad példa az országos tendenciákkal ellentétes irányú változásokra is, Dunaújvárosban három éve még 51 százaléknyi volt az egykor törvénytelennek nevezett gyerekek aránya, tavaly viszont csak 47 százalék. A Duna-parti iparváros más szempontból is kivétel: a KSH adataiból kitűnik, a házasságon kívül világra jött gyerekek aránya a romák által lakott területek mellett elsősorban az ipari települések egy részén, továbbá a leginkább vallástalan dél-alföldi térségben a legmagasabb.

Az országos átlag amúgy 42 százalék, az arány a megyeszékhelyeken is e körül mozog, felfelé a legnagyobb eltérés Tatabányán, Salgótarjánban, Szolnokon és Debrecenben látszik, ahol nagyjából minden második gyermek született házasságon kívül, míg lefelé Győr, Székesfehérvár, Eger, Budapest és Nyíregyháza tér el a legjobban: ezekben a nagyvárosokban az újszülöttek harmadának nem házasodtak össze szülei. Kaposvár 44 százalékkal a tizennegyedik a tizenkilenc megyeszékhely között.


A KDNP szerint a házasság a legtermékenyebb együttélési mód

Szabó Máté ombudsman szerint aggályos az a család-fogalom, amely a családvédelmi törvényben a társkapcsolatok köréből kizárólag a házasságot nevesíti a család alapjaként. Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető, a családvédelmi sarkalatos törvényt kidolgozó KDNP-frakció vezetője szerint viszont a család egy férfi és egy nő tartós és kizárólagos kapcsolatára épül, de már egy szülő és egy gyermek is családot alkot, sőt, s család fogalmába bevették a gyermektelen házaspárokat is. A frakcióvezető úgy véli, a „legtermékenyebb” együttélési mód a házasság. A KSH adatai ennek jelentősen ellentmondanak.