Nehezített pálya

Túlélési autóverseny terepe időnként a kaposvári Pázmány Péter utca. Némely reggeleken már nem azt érzik feladatnak a versenyzők, hogy a kiindulási pontból minél hamarabb érjenek célba, hanem azt, hogy mindezt épségben ússzák meg autóstól, gyerekestől. Nehezített pályán találják magukat, ha ömlik az eső, és azok is autóval érkeznek, akik máskor nem. 
Újabb szintet lépnek, ha az arra közlekedő helyi járatos autóbusz is benevez a versenybe. Olyankor vagy nagyon lelassulnak a versenyzők, vagy megállnak, gyakran a busszal szemben, farkasszemet nézve a sofőrrel. Jó esetben a torlódás elől egérutat lehet nyerni a gépész parkolóján keresztül. Hétfőn azonban a lehető legnehezebb pályaszintre kerültek a versenyzők. Egy terepzöld színű busz állt meg elakadásjelzővel a parkoló bejáratánál, teljesen elzárva az egérút bejáratát. Mögötte, hosszan felsorakozva vártak a négysávos felől érkező versenyzők. A legszebb pillanat akkor jött el, amikor méltó ellenfélként érkezett a helyi járatos busz. A rutinos versenyzők igyekeztek megőrizni hidegvérüket, amíg a terepruhás fiatalok felcuccoltak a zöld járműre, amely megállhatott volna egy másik, kevésbé forgalmas utcában, hiszen a jó katona elmasírozik a szállító járműig, akár teljes menetfelszerelésben. 
Még jó, hogy az általános iskolások, akiket a sarkon tettek ki ezen a reggelen a szülők, hozzászoktak az iskolatáskával, testnevelés felszereléssel, és egyéb különórákhoz szükséges holmikkal történő masírozáshoz...