Kincskeresők

Városszerte megsokasodtak a kukázók. Vannak, akik óriási zsákokkal járnak, hogy kültéri szemetesekből, konténerekből gyűjtsék össze a visszaváltható PET-palackokat, üvegeket, fémdobozokat. Elég jó a kapás, gyorsan telnek a szatyrok és a zsákok, és már indulnak is tovább gyalog, vagy bringájukra pattanva a közterületek szemfüles vándorai. Kell a pénz ebédre, vacsorára, tűzifára, piára. Kinek, mire. 
Így legalább megcsappan némileg a szemetesek beltartalma, mert valljuk meg: akadnak azért közöttünk szép számmal, akik fittyet hánynak a környezettudatos megoldásokra, vagy csak lusták összegyűjteni a korábban kidobásra ítélt, ám egy ideje betétdíjas göngyölegüket – megtehetik, nem látja kárát a családi költségvetés –, ráadásul még az automata átvevőhelyre is el kell(ene) juttatniuk. Nem baj, megteszi helyettük más, s jegyezzük meg azt is: korunk modern kincskeresői elég jól keresnek ezzel, örülnek a „váratlan” bevételi forrásnak. 
Rövid idő alatt szinte új „üzletággá vált” a palackok gyűjtése, és leadása. Így a találékony kukázók a kisebb-nagyobb, de mégiscsak biztos bevétel reményében szüntelenül, napjában akár többször is felkeresik a kedvenc útvonaluk mentén lévő szemeteseket, konténereket, kukákat. De éjjel is ténykednek. 

Rövid idő alatt új üzletággá vált a palackok gyűjtése és leadása

A kincs utáni vágy sötétben sem lanyhul. Egyik este 10 után sétáltunk haza, s látjuk ám, hogy két jól megtermett hölgy – egyik fiatalabb, másik idősebb – kerékpárral járják az utcákat. Fejlámpájukat csak „akció” közben kapcsolják fel, hogy lássák: érdemes-e tovább kutatni a szeméthalmok között. Érdemes. Újabb zsákmányuktól tovább hízik az óriáscekker. 
Nincs ebben semmi szégyellnivaló. Régen is jól működött e gyakorlat, csak akkor élő személy, az eladó vette át tőlünk a visszaváltható üvegeket. Nekünk, régebb óta fiataloknak meg némi zsebpénzt jelentett, ha két nagy szatyor sörös- és borospalackkal beállítottunk az abc-be. 
Most ugyan kicsit személytelenebb e rendszer, de ezen sem érdemes csodálkozni agyongépesített világunkban. Inkább örüljünk annak, hogy újra hasznosul, ami hasznosítható.